6.26. Szilárd fal közelében kialakuló folyadékfelület megfigyelése
a) A kapillaritás jelensége
Szükséges anyagok, eszközök
- „U” alakú közlekedőedény, melynek egyik ága belül nagyon vékony (kapilláris cső)
- desztillált víz
Leírás és feladatok
Öntsünk desztillált vizet az U alakú közlekedőedénybe, és figyeljük meg a szárakban a folyadékszint magasságát.
Kísérlethez kapcsolódó kérdések
- Mit nevezünk közlekedőedénynek?
- Hogyan magyarázzuk a kapilláris emelkedést a görbületi nyomás segítségével?
Módszertani kiegészítések
- A közlekedőedénybe csak desztillált víz önthető, különben a beszáradó szennyeződések megváltoztathatják a felületi feszültséget, és eltömíthetik a kapillárist.
b) Vízfelület üvegfal közelében
A kísérlet célja
Ék alakban álló lemezek között a folyadékfelszín alakjának megfigyelése.
Szükséges anyagok, eszközök
- Két darab 6,5 cm x 9 cm-es üveglap
- 14 cm átmérőjű Petri-csésze
- víz (A vizet a jobb láthatóság kedvéért megfesthetjük metilénkékkel.)
Leírás és feladatok
Töltsünk a Petri-csészébe vizet. A két üveglapot tegyük a vízbe az ábrának megfelelően úgy, hogy az egyik felén az üveglapok érintkezzenek, a másik végén pedig csak 1-2 mm-es rés legyen közöttük.
c) Sóoldat beszáradása
Szükséges anyagok, eszközök
- tárgylemezek papírdobozban
- telített sóoldat üvegben (használat előtt rázzuk össze)
- szemcseppentő
Leírás
Szemcseppentővel cseppentsünk egy csepp sóoldatot egy előzőleg megtisztított tárgylemezre. Figyeljük meg, hogyan válik ki a só az oldat beszáradásakor.
d) Viaszgolyó úszása
Szükséges anyagok, eszközök
- műanyag doboz ólomsöréttel
- doboz viaszgolyókkal
- 50 ml-es főzőpohár
- kristályosító tál, kb. 22 cm átmérőjű
Leírás és feladatok
Töltsük meg félig a kristályosító tálat vízzel, majd tegyünk bele egy 2-3 cm átmérőjű méhviaszgolyót. A viaszgolyó átlagsűrűségét növeljük meg sörétgolyók belenyomkodásával úgy, hogy a golyó átlagsűrűsége csak kicsivel legyen nagyobb, mint a víz sűrűsége. (A viaszgolyó sűrűségét fokozatosan, egyre több sörétgolyó belenyomásával változtassuk. A golyó átlagsűrűsége akkor megfelelő, ha a golyó a víz alá nyomva lesüllyed, de egy sörétet kivéve már úszik.) Figyeljünk arra, hogy ne tapadjanak a viaszgolyóra levegőbuborékok.
1. Tegyük az így beállított viaszgolyót óvatosan a vízre. A golyó nem süllyed le, bár sűrűsége nagyobb, mint a vízé. Figyeljük meg a vízfelületet a golyó körül.
2. Nyomjuk az előző viaszgolyót a víz alá. Ekkor a golyó lesüllyed. Borítsuk a golyó fölé az 50 ml-es főzőpoharat (1. kép), majd húzzuk a főzőpoharat lassan felfelé! A golyó felemelkedik a víz tetejére.
Kísérlethez kapcsolódó kérdések
- Miért nem süllyed le a víznél nagyobb sűrűségű golyó? Magyarázzuk a jelenséget a felületi feszültség jelenségével.
- Miért emelkedik fel a golyó a víz felszínére, ha főzőpoharat teszünk rá és azzal kiemeljük?
Tweet