7.24. Az áram mágneses terének kimutatása
A kísérlet célja
Az áram mágnesre gyakorolt hatásának kimutatása, Oersted történelmi kísérletének modellezése
Szükséges anyagok, eszközök
- tápegység (egyenáramú, 4V-os)
- drótközpont, 2 db
- vezetékek
- iránytű, emelvénnyel
- tolóellenállás, 13 Ω-os
- demonstrációs V/A mérő
Leírás
Szorítsuk egy kb. 20-30 cm hosszúságú vezeték végeit egy-egy drótközpontba úgy, hogy a kábel az iránytű magasságában fusson. A vezetéket feszítsük ki és állítsuk be a mágneses észak-déli irány mentén. A befogott vezetéket kapcsoljuk a 4 V-os egyenfeszültségre és kapcsoljunk vele sorba egy árammérőt (maximális, 5 amperes méréshatáron) és egy 13 Ω-os tolóellenállást. A tolóellenállást állítsuk be úgy, hogy az áramerősség 4 A legyen, majd kapcsoljuk ki a tápegységet. Állítsunk a kifeszített vezeték alá, annak közvetlen közelébe iránytűt. Szükség esetén használjunk emelvényt.
Kapcsoljuk be a tápegységet és figyeljük meg, hogy az iránytű kissé kimozdul eredeti helyzetéből! Fordítsuk meg az áram irányát! Figyeljük meg most is az iránytű viselkedését!
Vigyázat!
A 4 A áramerősséget a tolóellenállás minimális állásánál lehet elérni. Ekkor már érzékeny a műszer (kis mozdításra is nagyot ugrik az áramerősség), ezért óvatosan kell beállítani. A 4 A áramerősség igen veszélyes (nagy hőfejlődéssel járhat), fokozott óvatosságot igényel!
Kísérlethez kapcsolódó kérdések
- Adjunk magyarázatot az iránytű elfordulására! A magyarázat során térjünk ki a kétféle áramirány esetére!
- Miért szükséges viszonylag nagy (kb. 4 A) erősségű áram a kísérlet sikeréhez?
- Miért főleg ki- és bekapcsoláskor érzékelhető a jelenség?
- Mi a kísérlet fizikatörténeti jelentősége?
Tweet