Demonstrációs fizika labor

6.22. A folyadékfelszín „rugalmas” tulajdonsága

A kísérlet célja Házi.png

A víz felületének rugalmas, hártyaszerű viselkedésének vizsgálata.

a) Borotvapenge "úszásának" bemutatása

Szükséges anyagok, eszközök

  • kristályosító tál, kb. 22 cm átmérőjű
  • borotvapenge, rákötött cérnával
  • csapvíz

Leírás

Töltsünk a kristályosító tálba vizet, majd fektessük a víz felszínére óvatosan a borotvapengét a pengéhez rögzített cérnaszál segítségével. A ráhelyezés előtt érdemes a borotvapengét kissé összetapogatni ujjainkkal (vigyázva, hogy ne vágjuk meg a kezünket), ekkor a penge biztosan nem süllyed le. Figyeljük meg, hogy a penge a víz tetején marad, alatta „behorpad” a víz felszíne.


6.22a.PNG 

Kísérlethez kapcsolódó kérdések

  • Miért tanácsos a pengét kissé „összefogdosni” vagy zsírral, krémmel bekenni a vízfelületre helyezés előtt?
  • Mivel magyarázható, hogy a víznél jóval nagyobb sűrűségű penge nem süllyed le? Készítsünk ábrát a jelenség magyarázatához.

Módszertani kiegészítések

  • A felületi feszültség definiálása nem egyszerű. Sokszor definícióként a jelenségkör leírása olvasható, miszerint munkát kell végezni, hogy egy részecskét a felszín közelébe juttassunk, a felszínen található részecskék ezért magasabb energiaállapotban vannak, feszített réteg alakul ki, minimális felületre törekszik, munkát kell befektetni új felületelem létrehozásához, bla-bla-bla. Ezek természetesen igazak, de nem a felületi feszültség definíciója. A felületi feszültség a felületi réteget jellemző paraméter (dimenziós szám), mely megadja, hogy egységnyi felület létrehozásához mennyi energia szükséges, avagy megadja a felület síkjában az egységnyi vonal mentén ható erőt.

b) A felület „alulról” tapasztalható rugalmasságának kimutatása

Szükséges anyagok, eszközök

  • 40 literes, fémkeretes üvegkád (akvárium)
  • úszó (kémcsőből, gumidugóból, sörétből és rézdrótból)
  • dietil-éter

Leírás

1. Az úszó elkészítése: a kémcsőben annyi sörét van, hogy az úszó karikája kb. 2 cm-re kilóg a vízből. (1. kép)

2. Nyomjuk le az úszót a víz alá úgy, hogy a karika kissé a vízfelszín alatt helyezkedjen el, majd engedjük el lassan az úszót. Ha megfelelő volt a beállítás, a „vízhártya” nem engedi az úszót a vízfelszín fölé. (2. kép)

3. Az előbbi helyzetben, amikor az úszót a „hártya” nem engedi a vízfelszín fölé, öntsünk kevés étert az úszó karikájának környékére! (3. kép)

 
6.22b.PNG  

Kísérlethez kapcsolódó kérdések

  • Értelmezzük, mi történik az éter vízbe öntésekor? Miért nem mosogatószert használunk?

 


6.22. A folyadékfelszín „rugalmas” tulajdonsága

A kísérlet célja Házi.png

A víz felületének rugalmas, hártyaszerű viselkedésének vizsgálata.

a) Borotvapenge "úszásának" bemutatása

Szükséges anyagok, eszközök

  • kristályosító tál, kb. 22 cm átmérőjű
  • borotvapenge, rákötött cérnával
  • csapvíz

Leírás

Töltsünk a kristályosító tálba vizet, majd fektessük a víz felszínére óvatosan a borotvapengét a pengéhez rögzített cérnaszál segítségével. A ráhelyezés előtt érdemes a borotvapengét kissé összetapogatni ujjainkkal (vigyázva, hogy ne vágjuk meg a kezünket), ekkor a penge biztosan nem süllyed le. Figyeljük meg, hogy a penge a víz tetején marad, alatta „behorpad” a víz felszíne.


6.22a.PNG 

Kísérlethez kapcsolódó kérdések

  • Miért tanácsos a pengét kissé „összefogdosni” vagy zsírral, krémmel bekenni a vízfelületre helyezés előtt?
  • Mivel magyarázható, hogy a víznél jóval nagyobb sűrűségű penge nem süllyed le? Készítsünk ábrát a jelenség magyarázatához.

Módszertani kiegészítések

  • A felületi feszültség definiálása nem egyszerű. Sokszor definícióként a jelenségkör leírása olvasható, miszerint munkát kell végezni, hogy egy részecskét a felszín közelébe juttassunk, a felszínen található részecskék ezért magasabb energiaállapotban vannak, feszített réteg alakul ki, minimális felületre törekszik, munkát kell befektetni új felületelem létrehozásához, bla-bla-bla. Ezek természetesen igazak, de nem a felületi feszültség definíciója. A felületi feszültség a felületi réteget jellemző paraméter (dimenziós szám), mely megadja, hogy egységnyi felület létrehozásához mennyi energia szükséges, avagy megadja a felület síkjában az egységnyi vonal mentén ható erőt.

b) A felület „alulról” tapasztalható rugalmasságának kimutatása

Szükséges anyagok, eszközök

  • 40 literes, fémkeretes üvegkád (akvárium)
  • úszó (kémcsőből, gumidugóból, sörétből és rézdrótból)
  • dietil-éter

Leírás

1. Az úszó elkészítése: a kémcsőben annyi sörét van, hogy az úszó karikája kb. 2 cm-re kilóg a vízből. (1. kép)

2. Nyomjuk le az úszót a víz alá úgy, hogy a karika kissé a vízfelszín alatt helyezkedjen el, majd engedjük el lassan az úszót. Ha megfelelő volt a beállítás, a „vízhártya” nem engedi az úszót a vízfelszín fölé. (2. kép)

3. Az előbbi helyzetben, amikor az úszót a „hártya” nem engedi a vízfelszín fölé, öntsünk kevés étert az úszó karikájának környékére! (3. kép)

 
6.22b.PNG  

Kísérlethez kapcsolódó kérdések

  • Értelmezzük, mi történik az éter vízbe öntésekor? Miért nem mosogatószert használunk?