A jeget törjük össze kis darabokra, majd töltsük meg vele kb. félig a főzőpoharat! Ellenőrizzük, hogy kialakult-e a jég-víz keverék egyensúlyi, 0 °C-os hőmérséklete. Adjunk a jéghez kis adag (pl. kanálhegynyi) konyhasót és keverjük össze. Mérjük meg a hőmérsékletét.
Ismételjük meg többször a só jéghez keverését és a hőmérséklet mérését. Ügyeljünk rá, hogy lehetőleg mindig egyforma mennyiségű sót juttassunk a keverékbe. Figyeljük meg, hogy a jég egyre nagyobb mértékben megolvad és a jég-víz elegy hőmérséklete 0 °C alá süllyed.
Ha a konyhasót valóban egyforma adagokban kevertük a jéghez, megfigyelhetjük, hogy az olvadáspont-csökkenés arányos a hozzáadott só mennyiségével.
Kísérlethez kapcsolódó kérdések
Milyen alkalmazásai vannak a fenti jelenségnek a gyakorlati életben? Milyen korlátai vannak a módszernek?
Módszertani kiegészítések
A jelenséget kvantitatíven az ún. Raoult-törvény írja le.
Érdemes felhívni a figyelmet a jelenség ”hasznosságára” az alábbi kísérlet bemutatásával/elvégzésével: Sörhűtés
A jeget törjük össze kis darabokra, majd töltsük meg vele kb. félig a főzőpoharat! Ellenőrizzük, hogy kialakult-e a jég-víz keverék egyensúlyi, 0 °C-os hőmérséklete. Adjunk a jéghez kis adag (pl. kanálhegynyi) konyhasót és keverjük össze. Mérjük meg a hőmérsékletét.
Ismételjük meg többször a só jéghez keverését és a hőmérséklet mérését. Ügyeljünk rá, hogy lehetőleg mindig egyforma mennyiségű sót juttassunk a keverékbe. Figyeljük meg, hogy a jég egyre nagyobb mértékben megolvad és a jég-víz elegy hőmérséklete 0 °C alá süllyed.
Ha a konyhasót valóban egyforma adagokban kevertük a jéghez, megfigyelhetjük, hogy az olvadáspont-csökkenés arányos a hozzáadott só mennyiségével.
Kísérlethez kapcsolódó kérdések
Milyen alkalmazásai vannak a fenti jelenségnek a gyakorlati életben? Milyen korlátai vannak a módszernek?
Módszertani kiegészítések
A jelenséget kvantitatíven az ún. Raoult-törvény írja le.
Érdemes felhívni a figyelmet a jelenség ”hasznosságára” az alábbi kísérlet bemutatásával/elvégzésével: Sörhűtés
